Ez egy tipikus nem nemesfém porcelán fog. A fémhez olvasztott porcelán (PFM) egy fejlett fogászati inlay technika. Előnyei a szépség, a természetesség, a szilárdság és a kopásállóság. Sok fogászati betegségben szenvedő beteg kedvenc terméke. Tehát mi a kobaltkróm porcelán fogak összetétele? Általában a króm legalább 25 százalék, a molibdén legalább 4 százalék, a kobalt, a nikkel és a króm össztartalma pedig nem kevesebb, mint 85 százalék. A kobalt-króm ötvözetből készült porcelán fogak minőségéről eltérőek a vélemények. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a nikkel-króm ötvözetből készült porcelán fogakat alacsony ára miatt széles körben használják. A porcelán fogas betegek több mint 50 százaléka választja ezt a fajta porcelán fogat. A biológiai fúzió jó, szép, gazdaságos és tartós. Egyesek azonban megerősítették, hogy az ilyen fémfogakhoz olvasztott porcelánok biológiailag gyengén olvadnak össze, ami egyeseknél könnyen allergiát okozhat, illetve bőr- és nyálkahártya-gyulladást okozhat. A porcelán fogak konkrét felhasználását a szokásos kórház kezelőorvosával történő egyeztetés után kell eldönteni.
A nem nemesfém ötvözetek megválasztása és felhasználása eltérő a világon. Az Egyesült Államok több nikkel-krómötvözetet használ; Európában és Japánban azonban a kobalt-krómötvözetet alapvetően rögzítésre és javításra használják, és nem használható, ha a nikkeltartalom meghaladja az 1 százalékot. A nikkel-krómötvözet könnyebben önthető és gazdaságosabb, mint a kobalt-krómötvözet, de fizikai tulajdonságai és korrózióállósága nem olyan jó, mint a kobalt-krómötvözeté. Ha termikus környezetnek, például porcelánnak van kitéve, a nikkel-krómötvözet fizikai tulajdonságai megváltozhatnak, és az ötvözet törékenyebbé válik, és nem alkalmas hosszú hidakhoz. Ebben a tekintetben a kobalt-krómötvözetek sokkal jobban ellenállnak a hőkezelésnek, mint a nikkel-krómötvözetek (Morris 1990, sing et al. 1999).
A szakértők úgy vélik, hogy a korrózióállóság a szájüregben: a nemesfémek nélküli ötvözetek korróziós teljesítménye alapvetően különbözik a nemesfémötvözetek korrózióállóságától. A nemesfémötvözetek főleg aranyból, platinából, palládiumból és/vagy ezüstből állnak. Ezek a nemesfémek spontán képződő passzivációs oxidréteggel rendelkeznek, így nagymértékben meg tudják akadályozni a korróziót. Ez az ionok felszabadulásában is megmutatkozik. A nemesfém ötvözeten a fő és másodlagos komponensek, különösen a kötő oxidálószer és a cink feloldódnak, míg a nemesfém nélküli ötvözet korróziós jelenségét fő összetevője, a kobalt határozza meg. A német DIN EN iso10271 korrózióra vonatkozó ipari szabvány előírásai szerint az aranyötvözet ionleadása a legalacsonyabb, ezt követi a titán, a kobaltkróm ötvözet és a nikkel-króm ötvözet.
